Klikk
A múltadnak nincsen befolyása a jövődre. Engedd el azt.
Csupán a jövődet tudod birtokolni, a múltadat nem.
Csupán az legyen a tulajdonodban amit birtokolni tudsz
Azt nem magadénak tulajdonítani amit nem tudsz birtokolni és azt magadénak tulajdonítani amit birtokolni tudsz, az intelligencia. Sajnos te folyamatosan azt próbálod meg a magadénak tudni amit nem tudsz birtokolni és nem tulajdonítod magadénak azt, amit magadénak kéne tudnod! A jövődet magadénak kéne, hogy tudd, de te nem szerzel tulajdonjogot felette, nem vállalsz felelősséget érte. Helyette folyamatosan a múltadat próbálod meg a magadénak tudni, amit nem tudsz birtokolni!
Miért érzed magad kényelmesen azzal, hogy a múltadat a magadénak tulajdonítod, a jövődet meg nem? Ez azért van, mert az elméd arra tanít téged, hogy mindig azt tulajdonítsd magadénak amit ismersz. Az ismeretlen az mindig ijesztő, így az elme visszautasítja az ismeretlent és belekapaszkodik az ismertbe. Viszont csak mivel a múlt az ismert, ne hidd, hogy az a tulajdonodban van! Te azt csupán ismered viszont nem birtoklod! Te csupán a jövődet tudod a magadénak tulajdonítani. S te magadénak kellene, hogy tudd a jövőt!
Amikor készen állsz arra, hogy kimozdulj a komfortzónádból és az ismeretlennel szembenézz, az szabadság. Értsd meg: az ismerttől való szabadság az igazi szabadság!
Csak nézz magadba, a gondolataid 90%-a mind a múlttal kapcsolatos!
Amikor látok egy embert, a szemeiből meg tudom mondani, hogy bele van-e a múltba veszve vagy pedig a jövő felé dolgozik. A szemek, amikben nincsen erő azt jelzik, hogy az egyén beleveszett a múltba.
Értsd meg, lehet 50 évet leéltél a feleségeddel. Lehet ő volt az első és utolsó szerelmed. S lehet a legromantikusabb kapcsolatod volt vele. Még akkor sem tudod a halott testét néhány óránál tovább magaddal tartani!
Ez pontosan az, ahogyan a múltaddal kellene viselkedned. Mindegy, hogy a múlt milyen gyönyörű volt, jusson eszedbe, hogy az most már halott! Ébredj fel! Csak mert ő volt a szerelmed, az összes álmodat beteljesítette, a részed volt, volt egy romantikus kapcsolatotok és egy csodálatos életetek együtt, ne felejtsd el az igazságot – nem tudod a halott testét magaddal tartani! Itt van az idő, hogy eltemesd a testét. Itt az idő, hogy szépen búcsút mondj neki!
Ott van azonban egy másik vicces dolog: ha azért kapaszkodsz a múltadba, mert az boldog volt, azt meg lehet érteni. Viszont te még akkor is belekapaszkolsz a múltba, ha az kínzás volt amíg azt átélted! Az energiád alig folyik a jövő felé, mivel az be lett zárva a múltba.
Amikor folyton a kudarcaidon rágódsz, akkor csupán felerősíted azokat! Ha a múltbeli kudarcaidnak annyi jelentőséget tulajdonítasz, akkor már el is tervezted, hogy a jövőd is egy kudarc lesz.
Az egyik illúzió amiben az emberi lények szenvednek az, hogy a jövő a múltból származik. Mondom neked, a jövő a múlton
'KÍVÜL'-ről származik. Ezért van az, hogy amikor felveszed a szannyászt (szerzetesi fogadalmakat teszel), teljesen kiszakadsz a múltadból. Ha még mindig a múltbeli kudarcaid felett rágódsz, akkor a szannyász még nem történt meg benned. Még ha a szerzetesi ruhát viseled is, a szannyász tere még nem történt meg benned.
Az, hogy megpróbálod a múltat birtokolni, az az Idővel, Mahakálával való visszaélés. Nem birtokolni a jövőt az annyi, mint becsukni az ajtót Mahakala előtt. A jövődet birtokolni az annyi, mint Mahakálát fogadni. A múltad felett töprengeni az annyit jelent, mint a halott testeddel élni és az élet lehetőségére rá sem nézni!
Ha a jövőd felett tulajdont szerzel, a szemeid csillogóak és világosak lesznek – várva a jövőt, készen állva arra, hogy azt fogadd, arra tervezve, tulajdont szerezve felette. Szerezz tulajdonjogot a jövőd felett és az Idő meg fog áldani.
Engedd el azt aminek vége
Figyelj! Természetből fakadóan arra vagy bedrótozva, hogy a jövő felé mozdulj. Az egyetlen hiba amit elkövetsz az, hogy anélkül mozdulsz a jövő felé, hogy átvennéd a tulajdonjogot felette. Csak menj felelősséggel a jövő felé. Akkor a jó úton haladsz – a megvilágosodás felé mész.
Mivel annyi sok fantáziával mentél a jövő felé, de anélkül, hogy azok betöltésére felelősséget vállaltál volna, ezért a múltban kudarccal néztél szembe. Most a fantáziáid kudarcai a belső teredet úgy betöltik, hogy most meg elvesztél a múltban és a múlt bűntudatában. Amikor felelősség nélkül mész a jövő felé, a múltad természetesen bűntudattal lesz tele – mint az életrajzod elpazarolt lapjai.
Mondom neked, a mosolyod és a nevetésed azt jelentik, hogy a jövőd felett szerzel tulajdonjogot! A hosszú arcod azt jelenti, hogy elvesztél abban a próbálgatásban, hogy a halott múltadat valahogy birtokolni tudd! Amikor csak mosoly van az arcodon, a tudatosságod és az észlelésed is a jövő felé mozdul. Ami azt jelenti, hogy az élet lehetőségére emlékeztetve vagy. A Lehetőséged igazsága az észlelésedben folyamatosan ott van.
Kapaszkodj bele Kalabhairavának, az Idő Urának az előrefelé lépő lábába. Ne kapaszkodj bele a hátsó lábába, próbálva őt visszahúzni! Ha a hátsó lábába kapszkodsz, Kalabhairava egyszerűen le fog rúgni téged s tovább fog menni. Helyette kapaszkodj bele abba a lábába ami előrefelé lép – Kalabhairava meg fog áldani és előre fog téged vinni.
Figyelj! Ne kövesd el azt a vétket, hogy a múltba kapaszkodsz és hogy azt birtokolni próbálod. Megtartani egy elhunyt ember fényképét az rendben van – de a halott testét magát az nem! A múltad minden egyes incidense amihez ragaszkodsz, az olyan, mintha egy halott teste kapaszkodna beléd. Ha húsz ilyen halott test van a tulajdonodban, mi fog veled történni?
Figyelj: a múltadnak nincs jövője. Ne vesztegesd az életedet azzal, hogy ragaszkodsz hozzá! Minél inkább ráébredsz arra, hogy a múltadnak nincsen ereje a jövőd felett, annál jobban szabad leszel. Amikor J. Krishnamurti azt mondta, hogy "Az ismerttől való szabadság a valódi szabadság", akkor ez volt, amit ezzel mondani akart. A múlttól való szabadság az a végleges szabadság!
Felelősséget kell a jövőd felé érezned, nem pedig félelmet. A múlttól való félelem szétrombolja a jövődet. A jövőtől való félelem akkor keletkezik, amikor nem vagy tudatában azoknak az következményeknek, amelyeket a tetteid okozni tudnak. Amikor a jövődért felelősséget vállalsz, akkor sem félelem, sem pedig mohóság nem lesz benned, mivel tudatában leszel a tetteidnek és azok következményeinek.
Elmélkedés
A múltad minden egyes incidense amihez ragaszkodsz az olyan, mintha egy halott teste kapaszkodna beléd. Ha húsz ilyen halott test van a tulajdonodban, mi fog veled történni?
Ki a jövőd felelőse?
Egy rövid történet:
Ebédidőben négy munkatárs ült egy asztalnál.
Egyikőjük, egy fiatal férfi aki nemrég jött a céghez, felnyitotta az ételhordóját és látta, hogy abban paradicsomos rizs van. Elhúzta a száját és megette.
Következő nap, ugyanaz a csoport ült az asztalnál, amikor a fiatalember felnyitotta az ételhordóját, látta, hogy paradicsomos rizs van benne és zsémbelődve megette.
Harmadik nap ugyanaz a dolog történt, és ezúttal a fiatalember hangosan panaszkodott, 'Á ne már! Nem már megint paradicsomos rizs!'
A negyedik nap amikor meglátta, hogy a dobozban paradicsomos rizs van, csendben odasétált a szemetesvödörhöz és kiöntötte ami a dobozban volt. A munkatársai csodálták a türelmét, de nem kérdeztek semmit.
Az ötödik napon, amikor a fiatalember kinyitotta az ételhordóját, a munkatársai aggódva nézték. S teljes bizonyossággal az megint paradicsomos rizs volt!
'Ha MÉG EGY NAP paradicsomos rizst kell látnom, le fogok sétálni az erkélyről' – jelentette ki morcosan.
'De miért nem mondod meg csupán a feleségednek, hogy ne csomagoljon neked minden egyes nap paradicsomos rizst?' – kérdezte az egyik munkatársa pánikolva.
A fiatalember riadtnak tűnt.
'Feleség? Milyen feleség?' – felelte. 'Nem vagyok házas! Én csomagolom az ebédemet.'
Értsd meg, ez pontosan az a mód, ahogyan az életeddel viselkedsz! Azután, hogy a múltban keményen dolgoztál, hogy az összes lehetséges negatív szituációt megteremtsd, le vagy sokkolva azon, hogy mi történik az életedben! Azután, hogy húsz éven keresztül minden nap dohányoztál, azon csodálkozol, hogy honnan jött a rák!
A saját jövődért nem vállalni felelősséget az nem kevesebb, mint lassú öngyilkosság.