SOHA NEM FOGSZ HIBÁZNI, HA MÉLYEN TUDATÁBAN VAGY A HIBÁNAK AZ ADOTT PILLANATBAN.🔗

Egy kis történet:

Egyszer egy pap Isten elé térdelve elkezdett hangosan rimánkodni. 'Bűnös vagyok. Légy könyörületes velem, Ó Istenem!' A közelben lévő, csendben imádkozó férfit megihlette ez a jelenet, és ő is elkezdett a pap mellett térden állva imádkozni. Aztán egy másik férfi is csatlakozott térden állva és rimánkodva. A pap ezt látván oldalba lökte az elsőként csatlakozó férfit így szólván: 'Nézd csak, ki hiszi el magáról hogy bűnös!'

Minden alázatunk, erkölcsösségünk többé kevésbé egy látszat mások és magunk felé. Látszatot keltünk, mert belül nem vagyunk szilárdan egyesülve lényünkkel. Magunk sem tudjuk, hogy vajon melyik az igazi személyiségünk, tehát ilyen fajta jétékok rabjaivá válunk. Ha egyesülünk igazi személyiségünkkel, minden tettünk eredeti lesz, és az erkölcsösség automatikusan követ bennünket.