Az Elme – Mester vagy Eszköz?
A gondolkodás az elméből indul ki, amely igazán a legnagyszerűbb rendszerek egyike. A probléma akkor keletkezik, amikor az elme válik a mesterré ahelyett, hogy egy eszköz lenne a kezedben.
Egy kis történet:
Élt egyszer egy király, akinek egy nagyon hű szolgája volt. Annyira hűséges volt, több alkalommal kockára tette az életét, hogy megmentse a királyt.
Egy ilyen alkalommal, a király teljes hálájának kifejezéséül megengedte, hogy azt kérjen, amit akar. A szolga alázatosan így felelt, 'Ó, Királyom, nincs szükségem semmire, mindent megadtál nekem, amire szükségem lehet.'
De a király kitartó volt, míg végül a szolga azt mondta, 'Rendben, ha igazán akarsz valamit nekem nyújtani, akkor hadd legyek én a király egy napig.' A király kissé kényelmetlenül érezte magát, de mivel megígérte, tehát nem visszakozhatott.
Az elkövetkező nap reggelén a szolga lett a király. Egyszerűen a király felé mutatott és a királyi ôröknek azt parancsolta, 'Öljétek meg!' A király megrökönyödött és megkérdezte a szolgát, 'Tudod, miket beszélsz?' A szolga nyugodtan így válaszolt, 'Ma én vagyok a király, azt teszek, amit óhajtok.'
A királyt megölték, és a szolga örökre király maradt.
Értsd meg: ugyanilyen módon történik az, hogy elménket felruházzuk az ügyész hatalmával, és az teljes mértékben ellenőrzése alá von bennünket!