A szenvedéseid alapján becsülöd fel az életedet
Úgyanebből az okból kifolyólag, ha nagyon szenvedsz akkor jól érzed magad. Az egód elégedettnek érzi magát. Az életedet a szenvedésed mennyisége alapján becsülöd fel. Tudatlanul kínzol másokat, csak úgy, mint ahogyan önmagadat.
Minél többet szenvedsz, az egód annál erősebbé válik. Így hát mindig felnagyítod a fájdalmadat. Mész körbe s azt mondod mindenkinek, 'Á, te nem ismered az életemet. Nem tudsz az én szenvedésemről.'
A probléma az, hogy egy idő után elfelejted, hogy túloztál. Elfelejted, hogy te voltál az, aki felnagyította a szenvedésedet. Innentől pedig ugyanabba a hálóba akadtál bele!
Márpedig legyél vele teljesen tisztában, egy kis idő után ugyanabba a hálóba akadsz bele amit magadnak szőttél!
Bármikor amikor megpróbálsz az egódnak élni, akkor megpróbálod megnyomorítani a saját és a mások életét. Az esetek többségében a gyötrelmeket amikkel az életben szembenézel azokat nem mások hozták létre. Azokat tudattalanul te teremtetted. Lehet még csak nem is húzol egyikből sem hasznot. Viszont, csak hogy az egódat igazold, megteremted őket.