KAILASA Library/Miért szenvedünk (Why do we suffer?)/A szenvedés függőséggé válhatSign in
Miért szenvedünk (Why do we suffer?)

A szenvedés függőséggé válhat

Szinte minden gyötrelem amivel az életed során szembenézel tudva vagy tudattalanul általad lett teremtve, hogy a saját érdekeltségeidet betöltse. A szenvedés egyik legmélyebben rejlő oka az, hogy te élvezed azt. Például, megbetegedni az az élvezet forrásává válhat, ha az rád irányítja a figyelmet és gondoskodást hoz magával amire vágytál.

Néhány ember annyira szeret szenvedni, hogy az megszokássá válik a számukra. Ez szinte olyan, mint egy kényelmes érzéssel ellenni. Látod, te egy bizonyos pózban ülsz mert az így igen kényelmes neked, egy ismerős, kellemes érzést ad a számodra. Valamilyen módon a depresszió is ezt a fajta lelki érzést adja neked, s nélküle úgy érzed mintha merev lennél vagy valami hiányozna. Ez az ahogyan a depresszió meggyökerezik a szervezetedben. A szenvedés szinte függőséggé válik. Az emberek nagyon boldogok vele. Nélküle úgy érzik, hogy valami hiányzik.

Ez az amit én egy érett fájdalom-testnek hívok.

Nézd, amikor a fizikai tested éretté válik, az több és több olyan testnek ad életet, mint önmaga. Ugyanígy amikor a fájdalom-tested egy bizonyos szinten túl megérik, az nekiáll kiterjedni, életet adva önmagának. Több és több fájdalom-test teremtődik. Amikor a fájdalom-test éretté válik, az még több és több fájdalom-testet fog teremteni, éppen olyant, mint önmaga.

A fájdalom-testet elcsípni, arról gondoskodni, hogy az nem válik még érettebbé, hogy az nem válik függőséggé az egy nagyon fontos dolog.

A szükséges szenvedés

Néha az emberek jönnek és kérdezik tőlem, 'Swamiji, szükség van a szenvedésre?' Igen is meg Nem is!

Ugyanilyen módon, mint ahogy a mag meg kell, hogy törjön mielőtt a növény nőni és virágozni tudna, az intenzív szenvedés meg tudja törni az egódat, ezáltal nyitva hagyva s kitéve téged a transzformációnak. A szenvedésnek óriási potenciálja van arra, hogy egyeségesítsen és átalakítson téged.

A Mahabharatá-ban, Kunti-nak, a Pandavák édesanyjának van egy gyönyörű mondása. Krishnához imádkozott, 'Ó Krishna! Engedd, hogy minden oldalról fájdalom és szenvedés jöjjön az életembe. Azok folyamatosan Rád fognak engem emlékeztetni Uram.'

Kezdd el megfigyelni a tapasztalataidat ítélet nélkül. Nézd meg tisztán és világosan, hogy hol szenvedsz a nagy és apró szinteket nézve. Ha éber vagy, a szenvedés maga ki tudja nyitni a szemeidet a szenvedés valótlanságára. Meg tudja neked tanítani, hogy egyáltalán milyen hiábavaló is a szenvedés. Ez az amit én 'szükséges szenvedésnek' hívok! Amint megtanulod a leckédet a szükséges szenvedésen keresztül, onnantól a szenvedést egy sokkal érettebb és szebb módon fogod kezelni. Sohase átkozd a fájdalmat vagy azt az embert aki fájdalmat okoz neked. Helyette vedd úgy, mint lehetőséget, hogy áldásként használd fel azt, figyelj objektívan, és vágd el a fájdalom gyökerét. A fájdalom nagyszerű tanár tud lenni, ha megengeded neki. Ha helyesen megvizsgálod a benned lévő fájdalom okát és hatását, akkor az az életed legnagyobb fordulópontjává válhat.

Bodhidharma, a megvilágosodott mester azt mondta, 'Minden szenvedés az egy Buddha-mag.' Azt mondva, hogy érezz hálát a szenvedésért és fájdalomért, mert azok megteremtik számodra a lehetőséget az igazság keresésére. A szenvedés előre tud mozdítani téged abban, hogy Buddhává válj.