Odaadás, Szeretet, Együttérzés, Szannyasz🔗

A szannyasz egy 'igent' mondás a Lét számára. Az 'igen' odaadást jelent. Az 'igen' szeretetet és együttérzést jelent.

Az emberi elmét arra tanították, hogy mindig 'nemet' mondjon. A 'nem' táplálja az egót. Mivel az 'igen' sebezhetővé teszi az egót, az elme folytatja a nemet mondást. A szannyasz az 'igen' a Lét számára. A Lét alkotott téged, arra vár, hogy kifejezze isteni játékát rajtad keresztül. Az 'igennel' megengeded, hogy az isteni játék kifejeződjön rajtad keresztül. Amikor az isteni játék zajlik, a dolgok pontosan a Lét áramlata szerint történnek. Ekkor minden jó előjellé válik!

Az igent mondás erőfeszítése során elkezdesz ellágyulni. A szannyasz az a folyamat, amiben lággyá válsz. Mindaddig míg nemet mondasz, kemény maradsz. Amikor erőt veszel magadon, hogy igent mondjál, elkezded a lágyulási folyamatod. Amikor egy tudatos döntéssel mondasz igent, a folyamat elkezdődik. Itt kezdődik a mester szerepe. A szannyasz egy igent mondás a mester számára anélkül, hogy bármilyen magyarázatot kérnénk. Amikor elkezdesz teljes mértékben bízni a mesterben, a szannyasz folyamata kezdődik benned. Valahol bekattan számodra, hogy ő többet tud, mint te. Ekkor elkezdesz megszabadulni elméd szorításától és a mester kezébe kapaszkodsz. A mester keze mindig is feléd irányult, de te nem álltál készen arra, hogy megfogd azt. Amint az 'igen' megtörténik, megfogod a kezét.

Ekkor egy olyan tér alakul ki, ahol a szeretet történik. A szeretet csak akkor történik amikor 'igent' mondasz. Az 'igennel' nem csak te kezdesz el szeretni, hanem megengeded, hogy a másik személy is szeressen téged. Ekkor belső világtered, amely egy szikla volt azelőtt, elkezd olyanná válni, mint a gyapot! Teleszívja magát szeretettel. A szeretet nem csak egy személy iránti vagy nem csak egy bizonyos okból származik. Az egy túláradó energia az egész Lét iránt, mindenfajta ok nélkül. Elkezdesz eggyé válni a fákkal és mindennel ami körülötted van. Azt érzed, hogy az élet egy dallam, a Lét dala, melynek te része vagy. Mindennel és mindenkivel saját magadat beleértve -, egy mélyreható összhangban találod magad. Tetteid a téged körbeölelő élvezet és eksztázis egyszerű kiáramlása.

Egy kis történet:

Egy Zen mester érkezett a Cambridge Buddhista Társulat találkozóhelyére. Mindenkit a nagytakarítás közepette talált, készülve a látogatására.

Látva őt, meglepődtek, hiszen csak a következő nap kellett volna megérkeznie.

Ő egyszerűen feltűrte tógája ujját és csatlakozott az előkészületekhez. Nem hittek a szemüknek, hogy ő is segíteni akar. Mire azt kérdezte, 'Miért ne készülhetnék én is érkezésem nagy napjára?'

EGY MEGVILÁGOSODOTT LÉNY SZERETETE ÉS EGYÜTTÉRZÉSE KORLÁTLAN. A SZANNYASZ EGYENLŐ EGY MEGVILÁGOSODOTT LÉNY MÓDJÁRA ÉLNI, EGYENLŐ ÉLNI A MEGVILÁGOSODÁST.

Amikor összhangban vagy a Léttel, mindent élvezel, magadat is beleértve. Nem tekintesz úgy magadra, mint ha különálló lennél bármitől is. Nem látsz egy különálló okot semmiben. Vannak, akik egynek érzik magukat a természettel de gyötrelmes kapcsolatban vannak az emberekkel. Akkor a természettel való egyesülésük nem igazi egyesülés. Csak a természet iránti érzés nem egy mérce amivel a szeretet mérhető.

Az emberek azt mondják nekem, hogy már egynek érzik magukat a Léttel. A fák és állatok nem okoznak gondot neked. Ezért hivatkozol arra, hogy egynek érzed magad velük! Azok nyugalomban vannak. Bármit kifejezhetsz számukra. Megoszthatod velük érzéseidet, megkönnyebülhetsz és jobban érezheted magad, ennyi az egész. Ez csak egy egó utazás. A lényeg abban áll, hogy a Lét egészével érezd egynek magad még akkor is, amikor gondokkal nézel szembe! Ha képes vagy megteremteni ezt a szeretet-teret olyan körülmények között, akkor elmondhatod, hogy az egyesülés folyamatában vagy.

Egy költő egyszer egy szerelmes verset költött és elküldte a barátainak. Egy pár nap múlva levelet kapott egy hölgytől, aki számára küldte a verset.

Azt írta neki, 'Annyira meghatott a verse. Legyen szíves, jöjjön el hozzánk, találkozzon a szüleimmel és kérje meg őket, hogy megházasodjunk!'

A költő meglepetten válaszolt neki, 'Az egy a szívemből jövő dal volt, melyet egy pár lélekkel akartam megosztani, semmi más!'

A hölgy azt felelte, 'Maga egy álszent. Maga miatt most már soha többé nem bízom a költőkben.'

Az a gond hogy minden az értelem által megszabott okból történik. A szeretet a másik személy teste iránti kéj szintjére korlátozódott. Ez egy probléma. Az igazi szeretet az egy túláradó energia kifejeződése, ami akkor alakul ki benned, amikor 'igent' mondasz a Létnek.

A híres költő, Kabir* mondja, hogy amikor a szeretet ural téged nem gondolsz egyet sem hanem egyenesen beleugrasz. Ha elkezdesz gondolkodni, az olyan, mint ha elrendeznéd a párnádat, amikor a mély alvás állapotába jutottál. Azt mondja, 'Még akkor is, ha fejedet veszik, miért sírni érte!'

A mester sok életen át vár rád. De neked 'igent' kell mondanod. Emlékezz arra hogy a mester az egy úriember. Megadja számodra a szabadságot hogy kötelékben légy. Vár rád. Amint 'igent' mondasz, ő a karjaiba vesz téged. A mester az egyetlen aki képes számodra megmutatni a szeretet hatalmát.

Egy megvilágosodott lény szeretete és együttérzése korlátlan. A szannyasz egyenlő egy megvilágosodott lény módjára élni, egyenlő élni a megvilágosodást.

Kabir - hindu származású, a misztikus áhítat költője.

SZANNYASZ, A LEGMAGASABB TÉT

Egy szannyaszi az a személy, akinek belső világa szilárd a szeretetben és az együttérzésben, míg a külvilágban pontossággal és összpontosítva jár el. Egy igazi szannyaszi egy kard pontosságával működik. Amikor becsukja szemét a külvilág nem létezik számára. Amikor kinyitja szemét, munkája tökéletes, nem csak a munkában de az emberi kapcsolatokban is tökéletes! Ő egy apa, egy anya, egy testvér és egy barát is egyidőben.

Mozdulatait a belső világ intelligenciája irányítja. Ezért van, hogy állandóan a jelen pillanatban él. A pillanatra válaszol. Ez az abszolút felelősségtudat - közvetlen módon választ nyújtani a jelen pillanatnak. Az igaz szeretet és együttérzés a jelen pillanat számára nyújtott közvetlen választ jelenti. Ez az oka annak, hogy az emberektől és a helyzetektől függetlenül nyilvánulnak meg.

Egy kis történet:

Egyszer egy ember egy Zen kolostorhoz látogatott, és így szólt a mesterhez, 'Mester, egész életemre szeretném gyakorolni a Zent, de soha nem kötöttem le magam semmivel túl hosszú ideig. Mindenben a rövid utat keresem. Létezik egy rövid út a megvilágosodáshoz?'

A mester azt felelte neki, 'Két napig maradhatsz ebben a kolostorban. Ebben a két napban megtanítjuk neked a megvilágosodáshoz vezető rövid utat. Van valami különleges dolog, amit igazán kedvelsz?'

Az ember azt mondta, 'Mivel nem ragaszkodom semmihez hosszú időn át, képtelen vagyok meghatározni, mit is szeretek igazán. De kedvelem a sakkozást.'

A mester magához hívott egy fiatal tanítványt, aki jó sakkozó hírében állt. Megkérte mindkettőt, hogy üljenek le, és egy sakktáblát helyezett közéjük.

AZ IGAZ SZERETET ÉS EGYÜTTÉRZÉS A JELEN PILLANAT SZÁMÁRA NYÚJTOTT KÖZVETLEN VÁLASZT JELENTI. AZ EMBEREKTŐL ÉS A HELYZETEKTŐL FÜGGETLENÜL NYILVÁNULNAK MEG.

Ezután elővette kardját, és mindkettőjük elé helyezve azt, így szólt, 'Mindkettőtöknek játszani kell. Amint valamelyikőtök veszít a játszmán, annak fejét veszem.'

Megrökönyödtek a mester szavain! Elkezdték a játszmát, és folyt a játék.

Olyan mértékben összpontosítottak, mint azelőtt még soha.

Kezdetben a fiatal szerzetes jó mozdulatokat tett, és úgy tűnt, hogy ő fog nyerni. De aztán elkövetett egy hibát. Az ember kihasználta az alkalmat, és előnyre tett szert. Nemsokára tisztán látszott, hogy közeleg a győzelme.

Hirtelen ránézett a fiatal szerzetesre és arra gondolt, mennyi áldozattal és odaadással élt a mesterrel ilyen fiatal korban. Ezután saját életére gondolt és arra, hogy milyen módon vesztegette azt. Hirtelen rájött, hogy ha valakinek meg kell halnia, hát Ő legyen az. Készakarva egy rossz mozdulatot tett. A fiatal szerzetes észrevette ezt és újból átvette a vezetést.

A mester mindennek tanúja volt. Ennél a pontnál elvette előlük a sakktáblát, és a figurák a levegőbe szálltak. Így szólt, 'Senki nem lesz itt nyertes, senki nem lesz itt vesztes. Vége a játszmának. Csak két dologra van szükség a megvilágosodáshoz, az összpontosításra és az együttérzésre. Ma mindkettőt megtanultad. Maradj velem és tanulj olyan módon, ahogyan sakkoztál ma! A megvilágosodás lesz a jutalmad!'

ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST

A szannyasz az összpontosítás és az együttérzés összehozatala. Az összpontosítás során soha nem feleded az élet célját, ami a megvilágosodás. Együttérzéssel készen állsz feláldozni az életed, hogy a másik elérje a célt! Ha mindkettő jelen van, mind te, mind a másik személy is eljut oda! Ez a szannyasz nagyszerűsége. Ez a szannyasz térsége.

A szannyaszi legnagyszerűbb tulajdonsága a Létbe vetett hatalmas bizalma. A társadalom arra képez téged hogy mindig megóvd magad mindentől. Ez a gond. Elhitetik veled, hogy a Lét az ellenséged amitől meg kell védened magad. Ugyanezt a szabályt alkalmazod a mesterre is hogy megvédd magad tőle. A mester csak egy céllal történik életedben - hogy lerombolja az egódat és elősegítse a szannyaszi hozzáállás virágzását benned.

A szannyasz arról szól hogy megtaláld a pontot, ahol tévesen jársz. Ennek a pontos helye nem más mint amit egónak hívunk. Ha ezt megérted, akkor egyszerűen feltárod magad a mester előtt és megengeded, hogy lerombolja az egót. Egyszerűen eldobod minden védekezésedet és megnyílsz. Bezárulni a mester jelenléte előtt annyit jelent, mint ujjaiddal szorítani az orrodat, amikor jó illat árad. Amikor bizalommal feltárod magad előtte, meglátod hogy csodák történnek körülötted.

A bizalomnak elbűvölő ereje van. Az meghaladja a logikát. Bármi, ami a bizalmon túl működik, az közvetlen igazság. Soha nem hibázik. Amikor bízol a mesterben, amikor átadod magad a mesternek, felruházod őt az irántad való felelősséggel. Ő soha nem követ el hibát! Ez nem azt jelenti, hogy átadod magad neki és azután ostobaságokat csinálhatsz. Nem! Az első dolog, amit felismersz, hogy amikor az igazi odaadás létrejön, akkor soha nem tudsz ostoba dolgokat elkövetni. Csak az odaadás nevében létrejövő odaadás késztet ostoba dolgokra. Az igazi odaadás az tudatosság, nem pedig egy próbaeszme.

A szannyasz egyfajta tudatosság, amely emberek csoportjaiban alakul ki a mester jelenlétében. Évek során a szannyasz mindig csoportokban alakult ki. Minden nagy mester szannyaszi csoportokat avatott be. Amikor egy emberi csoport elkezd feloldódni a szeretetben, amikor elkezd megolvadni, a szannyasz folyamata kezdődött el. Hirtelen annyi gyönyörűség árad, hirtelen a Lét mélyrehatóan misztikusnak és gyönyörűnek tűnik. Az egybeesés hatalma lesz a mindennapi gyakorlat. Hatalmas energia áramlata indul be. Az élet nagyszerű mindenféle ok nélkül. Minden tökéletesnek tűnik. Egy megmagyarázhatatlan virágzó érzés ölel át mindent.

Nem a Lét vált szebbé. A Lét mindig ugyanaz. Te kezdtél el választ adni számára, ennyi az egész. Saját emberi tulajdonságaid váltak jóval gazdagabbá. Ez a szannyasz! Amikor elkezdesz válaszolni a Létnek gazdagabb minőséggel, amikor elkezdesz felolvadni a Létben, amikor elkezded őt óhajtani, a szannyasz folyamata elindult benned.

Amikor a szannyasz folyamata történik, automatikus módon szépséget adsz hozzá a Léthez. Alkotó lesz belőled. Az emberek azt hiszik, a szannyasz azt jelenti hogy lemondasz az alkotásról. Nem!

SZANNYASZ, A LEGMAGASABB TÉT

A szannyasz során egy lépéssel közelebb kerülsz Istenhez és Isten az abszolút alkotó. A szannyasz alapenergiája az alkotás. Ez egy kevésbé ismert tény a szannyaszról.