ÉLD A MEGVILÁGOSODÁST🔗

Később elveszítette a számolás logikáját. Teljesen elmerült az eksztázisban és élvezetben. Az elme megszűnt létezni. Már nem érdekelte, hogy ezer vagy kétezer. Csupán az ártatlanság és az elfogadás eljuttatta őt a legnagyobb eseményhez - a megvilágosodáshoz! Amikor teljesen elfogadsz valamit, akkor nincs szükséged az elmére. Az elmére csak akkor van szükség, amikor küzdesz és szenvedve élsz. Most ebben a pillanatban fogadd el magad a külvilágban és a belső világban! Megvilágosodva fogsz kisétálni innen.

Annyi éven át, teljesen elfogadva azt, amit a mester mondott, Szatyakama egyszerűen csak létezett. Mi más történhetne számára, mint a megvilágosodás?

Azt gondolhatod, 'Hogyan végezhet el ilyen nagy munkát az egyszerű elfogadás?' Az a probléma, hogy még a spirituális tudást is az intellektuális elme terén keresztül közelítjük meg. Az intellektuális térből ered a kérdés, 'hogyan'. Az értelem mindig kérdést tesz fel. Az ártatlanság egyenesen elkezdi megvalósítani, amit a mester mond. Ez a különbség.

Amikor végtelenül ártatlan és nyitott vagy, a beavatás megvilágosodást jelent számodra. Csak egy szó elegendő a megvilágosodásodhoz. Shiva azt mondja a Shiva Szutrákban*, 'Egyszerűen, hallgasd, ahogy a mester kifejezi az igazságot - és juss el a megvilágosodáshoz!'

Hogyan vezethet a megvilágosodáshoz az egyszerű hallgatás? Miért történt ez meg Szatyakámával, és miért nem történik meg velünk? Először is: ő ártatlan volt, tehát kellőképpen intelligens, hogy a mester utasításait elfogadja. Másodszor: elegendő bátorság volt benne, hogy annak megfelelően éljen. Teljes mértékben bízott a mesterben. Az ártatlanság mindig bizalmat eredményez.

Én nem kérlek arra hogy hozz nekem ezer tehenet. Nem! Arra kérlek, hogy Szatyakama hozzáállását hozd magaddal! Gyere ugyanazzal az ártatlansággal! Nem kell pontosan azt tenned, amit Szatyakama tett. De olyannak kell lenned, mint Szatyakama. Ha lényed olyan, akkor az átalakulás most azonnal megtörténhet. Most ebben a pillanatban a fény átadása megtörténhet.