A Szannyasz Nem Lemondást jelent🔗

A szannyaszt téves módon mindig a lemondással kapcsolták össze. Nem kell lemondanod semmiről. Csak azt kell megértened, hogy te átmeneti megőrzője vagy egy bizonyos vagyonnak, amely a Lét része úgy, ahogy te magad vagy. Akkor nem kell lemondanod, mert eleve nem birtokoltál semmit! Még akkor is, ha el kell hagynod a világot és vagyonod, nem fogod azt érezni, hogy odaadod vagy elveszted javaidat. A probléma a birtoklási hozzáállással kezdődik, az 'enyém' érzésével.

Egy szannyaszinak nem kell lemondania a világról, és egy szamszárinak* (családi életet élő) sem kell a lemondástól félnie. Az egyszerű megértése, hogy a Lét a megfelelő pillanatban ad és vesz el, elegendő. Akkor tudod, ami történik az helyes az adott pillanatban, és az élet úgy halad, ahogy haladnia kell. Ez a felfogás kialakít egy mentális űrt közted és a vagyonod közt, ezt az űrt lehet lemondásnak nevezni! Az csak egy űr, a birtoklási hozzáállás megtörése, semmi más. Téves módon használták a lemondást a szannyasz fogalmával összefüggésben.

Egy kis történet:

Két szerzetes utazott együtt. Egyikük erősen hitt a vagyonszerzésben. Ezen keresztül gyakorolta a spiritualitást. A másik szigorúan betartotta a lemondás elveit. Elkezdték megvitatni a két életstílust. Amint vitatkoztak, besötétedett és elérték a folyót, amin át kellett kelniük.

Amelyik hitt a lemondásban, nem tartott magánál semennyi pénzt. Azt mondta, 'Nincs pénzünk arra, hogy átkeljünk a folyón. Töltsük itt az éjszakát, és majd valaki segítségével átkelünk a folyón holnap reggel!'

A másik azt felelte, 'Az nem lehetséges. A vadállatok prédáivá válunk, ha itt töltjük az éjszakát. Nálam van pénz, fizessünk a csónakosnak, és átkelünk a folyón.'

Amint biztonságosan átkeltek a folyón, megkérdezte a társát, 'Most hogyan értelmezed a pénz értékét? Ha én is a lemondás pártján lennék, mi történt volna velünk?'

Az így felelt, 'A te lemondásod segített, hogy átkeljünk a folyón. Megváltál pénzedtől, hogy átkeljünk a folyón!'

Szamszári - Aki megrekedt a szamszára, vagyis a születés és halál ciklusában.

SZANNYASZ, A LEGMAGASABB TÉT

A lemondás azt jelenti, hogy 'birtokolunk' a birtoklás tudata nélkül, és 'megválunk' a javaktól a megválás tudata nélkül. Más módon a külső gazdagság egyszerű lemondásával nem nyersz semmit. Csak azt éred el, hogy érezni fogod az 'enyém' feláldozásának fájdalmát. A szannyasz nem jelenti az 'enyémtől' való megfutamodást. Azt jelenti, hogy túlhaladod az 'enyémet'. És az csak a megfelelő megértés során lehetséges. Ha megértéssel mondasz le, az rendben van. Egyébként az 'enyém' egyszerűen követ téged, bárhová mész. Nemcsak az, hanem a tudat, hogy lemondasz a 'tiédről', egy rossz alapon hozott jó cselekedetté válik! A külső gazdagság egyszerű lemondásával soha nem lehetsz szannyaszi. A szannyasz egy belső mentális világban hozott változást jelent, nem a külső anyagi világ változását. A külső gazdagság lemondása azért, hogy szannyaszi légy, az egyenlő a rossz alapon hozott jó cselekedettel.

A gazdagság és a szannyasz nem zárják ki egymást. Valójában a szannyasz az a gazdagság gördülékeny módon való megteremtésének művészete és tudománya.

Ha a védikus iratokat olvasod, láthatod, mindig az élet bőségéről beszélnek. Soha nem oktatnak arra, hogy megszökj tőle. Azt tanítják, hogyan lazíts a ragaszkodáson, nem pedig azt, hogy lemondj vagy gyűlöld a gazdagságot. A szannyasz azt jelenti, hogy látod az élet végeláthatalan bőségét, mint egy egész egységet, és emiatt nem ragaszkodsz a te kis birtokaidhoz. Azt a tudást jelenti, hogy a gazdagság is a Lét megnyilvánulása, és nem maga az élet lényege.

A szannyasz az nem öngyilkosság. Az élet. A szannyasz az óriási gyönyörűségben élni, mind a belső, mind a külső világban.

Értsd meg, hogy a külső szépség és a gazdagság nem ellenségei a szannyasz útjának. Kiegészítik azt. A szannyasz belső gazdagságot és szépséget ad hozzá a külső gazdasághoz és szépséghez. Intelligenciát nyújt számunkra, hogyan kezeljük a külső szépséget és gazdagságot.