KAILASA Library/Miért szenvedünk (Why do we suffer?)/100% - ban felelős vagySign in
Miért szenvedünk (Why do we suffer?)

100% - ban felelős vagy

Szenvedés akkor jön létre, amikor érzelmileg túlságosan sokat fektetsz be másokba vagy pedig külső eseményekbe.

Végül is, mennyiben tudod kontrollálni őket? Legyél a te saját inspirációd forrása. Ne add ki a boldogságodat, mint egy jelzálogot valaki másnak!

Emlékezz rá, hogy te 100%-ban felelős vagy a saját szenvedésedért és boldogságodért. Ez a kemény igazság!

Egy rövid történet:

Egy tanítvány folyton kérdezgette a mestert, 'Mester, hol van a paradicsom?'

Végül egy napon a mester megkérdezte, 'Valóban tudni akarod?'

A tanítvány felállt és mondta, 'Igen!'

A mester azt mondta, 'Rendben, az első tanítványom, ő a paradicsomban van.' Azután hogy ezeket a szavakat kimondta, a mester mély meditációba merült.

A tanítvány tudta, hogy még hosszú ideig fog az tartani amíg a mester újra kinyitja majd a szemét. Így hát ment és megkérdezett néhány tanítványt, hogy tudják-e hol van ez a tanítvány. Úgy látszott, hogy senki sem tudja.

Végül az egyik tanítvány megszólalt, 'Én tudom, hogy hogyan irányítsalak oda, de én magam még sohasem voltam ott. Egy mély völgyben van a hóval befedett hegyeken túl.'

A tanítvány gondosan lejegyezte az irányokat és visszament a mesterhez. Mondta neki, Mester, meg akarom látogatni az első tanítványodat!'

A mester el volt merülve a munkájában. Anélkül, hogy felnézett volna, mondta, 'Menj csak.'

A tanítvány megkezdte az útját. Sok napon keresztül vándorolt, napsütésen keresztül, esőn, havon és még min nem. Teljesen kimerült s a halál szélén volt. Száz napba tellett neki, hogy elérje a völgyet. Amikor végre odaért, ránézett a völgyre és azt gondolta. 'Ez a völgy egyáltalán nem néz ki olyan nagyszerűnek. Láttam ennél sokkal szebb völgyeket is. Miért hívta ezt a mester paradicsomnak?'

Körbenézett és egy kicsit továbbment s végül megtalálta az első tanítvány kunyhóját.

Az első tanítvány nagyon örült neki. Adott neki ételt s kérdezte, hogy a mester és a többi tanítvány hogy vannak. Közben végig azon gondolkodott magában a tanítvány, 'A mester ezt a helyet hívja paradicsomnak? Nem tudom elhinni.' Egy hétig ott maradt majd visszatért a mesteréhez. Másik száz napjába került, hogy hazaérjen.

Egyenesen a mesterhez ment és mondta, 'Azt mondtad, hogy az a hely a paradicsom. Viszont amit én láttam az a lehető legátlagosabb hely volt!'

A mester azt mondta, 'Ó Istenem! Amikor érdeklődtél nem tudtál volna sokkal világosabb lenni arról, hogy mi a szándékod, megmondtam volna neked az igazságot.''

A tanítvány megkérdezte, 'Mi az igazság?'

A mester ezt válaszolta, 'Nem ő van a paradicsomban. A paradicsom van őbenne!'

Amikor azt látod ami van, úgy ahogyan az van, akkor a mennyországban vagy. Amikor azt akarod látni amit látni akarasz, akkor a pokolban vagy. Ha megérted, hogy minden isteni kedvezőségű, akkor fel fogsz hagyni az elvárásokkal és úgy fogod látni a dolgokat, ahogyan azok vannak, mivel minden isteni kedvezőségű.

Amikor közel élsz a Létezéshez, bármiféle elvárás nélkül, látva azt ami van, ahogyan az van, megtalálva az áldásokat benne, akkor a mennyországot fogod hordozni magadban! A mennyország az nem földrajzi hanem pszihológiai. Nem fizikai hanem mentális. Ha úgy döntesz, most azon nyomban a mennyországban lehetsz.